E-mail érkezett a szerkesztőséghez Mr. Jones David különleges ügynöktől, FBI-nyomozótól, aki egyesült államokbeli csalásokkal foglalkozik, és – idézet a levélből – szorosan együttműködik a Criminal Investigation Division (CID) csalási osztályával az USA-ban. Természetesen semmilyen adatot nem adtunk ki, bár nagyon csábítóan hangzik a 2,5 millió dollár, ami „kifizetésre vár”.

Az áldozattá válás elkerülésének legjobb módja, ha ismerjük a legjellemzőbb elkövetési módszereket, és a gyanús jeleket felismerve nem dőlünk be a csalóknak. Javaslataink:

– Ne adjuk meg bankkártya- vagy internetbanki adatainkat, és ne küldjünk másolatot okmányainkról! A pénzintézetnek elég a név, a születési hely és idő, esetleg a lakcím. Az azonosításhoz nem kell sem a bankszámla-, sem pedig a bankkártyaszám.

– Amennyiben rosszat sejtünk, kérdezzünk rá az „ügyintézőnél” egy korábbi tranzakcióra, hiszen ha tényleg a bank munkatársával beszélünk, látnia kell az adatsorban, és tudnia kell válaszolni!

– Ha gyanús a hívás, bontsuk a vonalat, hívjuk a bankunk hivatalos telefonszámát, és érdeklődjünk, hogy kerestek-e!

– Ne töltsünk le semmilyen programot a telefonos ügyintéző javaslatára!

– E-mailnél először bizonyosodjunk meg arról, hogy valóban az-e a feladó, akinek állítja magát, és semmiképp ne kattintsunk rá a levélben elhelyezett linkre! 

– Legyen a számítógépünkön és a telefonunkon aktív, az üzeneteket, a letöltéseket és a webhelyeket is ellenőrző program!

A témához kapcsolódóan további információk találhatók a KiberPajzs nevű projekt honlapján (kiberpajzs.hu).

M. GY.

FOTÓ: ILLUSZTRÁCIÓ