– Nem igaz, hogy a fiatalok mostanában egyre több és egyre súlyosabb bűncselekményeket követnek el – szögezte le előadása kezdetén dr. Sárik Eszter, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa. A szakember emlékeztetett arra, hogy például A Pál utcai fiúk című regényben mennyi olyan epizód van, amelyek miatt ma egy sor büntetőeljárást kellene indítani.

A kriminológus referátumában számba vette azokat a közelmúltban meghozott jogszabályi változásokat, amelyek hatással lehetnek a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekre, illetve azok megelőzésére.

Az oktatáspolitika terén, a tanköteles korhatár leszállításáról azt mondta, nem lehet egyértelműen megítélni, ez miként befolyásolja a bűnmegelőzést. Az egész napos iskola bevezetésének viszont szerinte bizonyos helyzetekben lehet pozitív hatása.

A büntetőpolitikában végrehajtott változtatások között említette, hogy a szabálysértési törvény módosítása kapcsán a fiatalkorúak már kisebb lopások miatt is elzárással büntethetők. Mint mondta, ezt a lépést a hivatalos számok nem teljesen indokolták, szerinte ez némiképp olyan, mint ágyúval lőni verébre.

A büntető törvénykönyv a 12-14 év közötti gyerekek – egyes bűncselekmények esetén történő – büntethetőségét lehetővé tevő változtatásáról úgy vélekedett: nem biztos, hogy ilyen korú gyerekek már rendelkeznek kellő belátással például egy rablásnak minősülő eset megítélésében.

A kriminológus nemzetközi kutatási eredmények alapján összefoglalta azokat a rizikófaktorokat, amelyek a fiatalok bűnelkövetővé válásának lehetőségét erősítik. Ezek közé tartozik – nem meglepően – a mélyszegénység (munkanélküliség, deviáns családi minta, nagy testvérszám), valamint a nem megfelelő baráti kör, a fiatalon szülő anya, az anya bántalmazó magatartása, az apával való kapcsolat teljes hiánya. Továbbá az iskolakerülés, a rossz tanulmányi előmenetel, a magatartás- és tanulási zavarok.

– Azokban a családokban, ahol már a második generáció nőtt fel munka nélkül, a gyerekeknek nem természetes dolog a munka. Ezen fiatalok előtt egészen más, „illegális”  minták vannak. Ezek a gyerekek céltalanok, érdektelenek, rendkívül nehéz őket motiválni a tanulásra – mondta referátumában Kiss Ernő, a dombóvári Esterházy szakképző iskola igazgatója. Úgy vélte, a társadalom túlzott elvárásokat fogalmaz meg az iskolák felé. Hiszen például köszönni, kulturáltan enni, vagy normális hangerővel beszélni nem az iskolának kellene megtanítania a gyerekeket.

A fiatalok magatartásának formálásában meglevő korlátok, nehézségek mellett ugyanakkor kifejezetten pozitívan ítélte meg a különféle hatóságok, szervek – köztük a rendőrség – segítőkészségét a problémák megoldásában. A mostani tanévtől elindult iskolai bűnmegelőzési tanácsadói rendszerrel kapcsolatban – az általa vezetett iskolában tapasztaltak alapján – szintén elégedetten nyilatkozott.