A koronavírus hatására végbement digitális átállás óta továbbra is magas az online ügyintézések és tranzakciók száma, az adatvédelem kérdése több millió honfitársunkat érinti minden nap. Ez csábító vadászterület lehet a kiberbűnözők számára, akik egyre kifinomultabb módszerekkel és egyre többféle szektorban próbálkoznak az adathalászattal. A bűnözők kezére dolgozik az a tény is, hogy sok felhasználó még mindig tapasztalatlan a digitális térben, emiatt nehezebben veszik észre a csalási kísérletek jeleit. A jelenség ráadásul immár nemcsak elsősorban a webshopokat és az online apróhirdetési oldalakat érinti: az elmúlt egy év során a legnagyobb banki, IT és telekommunikációs szereplők mellett az energiaszolgáltatói/közműszolgáltatói szektorban is sok esetben tapasztaltak testre szabott adathalász kísérleteket.

Az áldozattá válás elkerülés érdekében rendőrség fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben hívja fel a figyelmet az újabb elkövetési módszerekre, amelyek már nemcsak a vásárlókat, de az online kereskedelmi felületeken eladóként jelen lévőket is érinti.

Az adathalászat leggyakoribb jelei:

• Sürgető üzenetek: az adathalászok általában rendkívül sürgősnek állítják be az általuk kitalált ügyet.
• Gyanús feladó: például egy betűeltérés a valós névtől. Továbbá egyre gyakoribb, hogy valós vállalatok és futárcégek logóit is felhasználják az üzenetekben.
• Hibák: az adathalász e-mailekben/üzenetekben mostanra az elütési, helyesírási és a nyelvtani hibák helyett inkább a magyartalan megfogalmazások lettek az elterjedtebbek.
• Váratlan levél: a levél olyan előzményekre hivatkozik, amelyek emlékeink szerint nem történtek meg, vagy a feladótól nem szoktunk ilyen jellegű megkeresést kapni.
• Bizalmas információk kérése: például felhasználónevet, jelszót, bankkártya- vagy ügyféladatot kérnek az üzenetben, amelyek megadása a jogszabályok szerint csak megfelelő biztonsági körülmények között történhet.
• Visszautasíthatatlan ajánlat: az üzenet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.