A legelterjedtebb és legfontosabb biztonsági rendszernek kikiáltott „V" alakú biztonsági öv egyes becslések szerint napjainkig, több mint egymillió ember életét mentette meg.

A biztonsági övek fejlesztésében a legnagyobb svéd autógyár mutatta fel a legjobb eredményeket a negyvenes években. Nils Bohlin nevét a repülőgépiparból is ismerhetjük, azonban világhírűvé a „három pontos” biztonság öv kifejlesztésében nyújtott elévülhetetlen érdemei tették. Elsőként a svédek szabadalmaztatták 1958-ban azt a három rögzítési ponttal rendelkező biztonsági övet, mely napjaink gépjárműveiben is gyakorlatilag változatlan formában található meg.

A biztonsági övet a passzív biztonsági eszközökhöz soroljuk, tehát jelentősége nem a baleset elkerülhetőségében, hanem a már bekövetkezett baleset következményeinek a csökkentésében mutatkozik meg.

A szakemberek álláspontja szerint egy közúti közlekedési baleset során három, egymástól jól elkülöníthető ütközés történik. Az első akkor, amikor a balesetben érintett jármű szilárd tárgynak vagy egy másik járműnek ütközik. Ezt követi a második ütközés, amikor a jármű utasterében tartózkodó személyek teste a tehetetlenségi erő hatására nagy erővel, hirtelen előrelendül, és amennyiben nem használnak biztonsági övet, a kormánynak, a műszerfalnak és a szélvédőnek csapódik. A harmadik ütközéskor a belső szervek nekiütődnek a bordáknak, csontoknak. Ezek alapján a biztonsági öv elsősorban a második ütközés hatásaitól óvja az utasokat.

A biztonsági öv használatáról számos tanulmány és statisztika született, melyekből egyértelmű, hogy a „három pontos” biztonsági övet használók közül 50-60 százalékkal kevesebben sérültek meg, mint az övet nem használók.

Magyarországon is egyre aktívabban használják a biztonsági övet a közlekedők, de a jelenlegi 77 százalék körüli átlagos használati arány – mely a hátsó üléseken mindössze 49 százalék - még mindig messze elmarad az európai uniós átlagtól.

Ne feledjük, csak egy mozdulat!