Amikor belépek a helyiségbe, tengernyi medve fogad mindenféle színben, méretben, a néhány centis változattól az ember nagyságúig, a padlótól a plafonig minden helyet elfoglalnak. Elvarázsol a látvány, többről a gyerekkorom, a nagymamámnál töltött vidám és felhőtlen idők jutnak eszembe. Az egyik pont olyan, amilyen a nagymamám vitrinében volt, amelyhez gyerekként sohasem nyúlhattunk, csak messziről csodálhattuk.

– Az elsőt a bátyámtól „örököltem”, aki öt évvel idősebb nálam – meséli Balázs Boglárka. – Végigkísérte a gyerekkoromat. Vele aludtam, mindenhova magammal vittem. Az idők során elhasználódott, leszakadt a feje, kilógtak belőle a szalmaszálak, a szeme is leesett, de én mégis ragaszkodtam hozzá. Egyszer a szüleim esküvőre készültek, és édesapámnak vettek egy új öltönyt az alakalomra. Úgy gondoltam, hogy a rajta lévő két gomb pont jó lesz a mackóm szemének. Egyik este levágtam a gombokat, majd felvarrtam rá. Egy héttel később vették észre a szüleim, amikor indultak volna a lagziba, hogy hiányoznak a gombok az öltönyéről. Hamar kiderült, hogy én tettem, anyukám meg is dorgált érte. A macit megőriztem, a mai napig megvan. Amikor újra egymásra találtunk vele, az húsz évvel ezelőtt történt, a nagymamám elvesztésekor. Már felnőtt voltam. Sok időt töltöttem annak idején a nagymamámmal, így nagyon megviselt a halála. Magamba fordultam. A macinak sírtam el a bánatom, és azt vettem észre, hogy segít. Aztán észrevétlenül elkezdtek körülöttem gyűlni. Akkor pedagógusként dolgoztam, és az osztályaimtól is minden évben ilyen ajándékot kaptam. Amikor már közel ezer medvém volt, akkor kezdtem el tudatosan gyűjteni őket. Bárhova mentem, akár kirándulni vagy csak a városba sétálni, mindig egy ilyennel tértem haza. Mindegyiket elneveztem, néhányat pedig már a gyártó. A névválasztásban benne van egy ember vagy egy történet. Az összesről tudom, honnan származik, kitől kaptam, hol vettem. Mindegyik a szívemhez nőtt, mert olyan emléket őriz, amely nagyon fontos volt számomra. Vannak limitált kiadásúak is, amilyeneket csak pár ember birtokol. Az egyik ilyen a hintamackó, amelyből – tudomásom szerint – nekem van egyedül az országban. Többen tettek rá ajánlatot, de én egyiktől sem válnék meg.

Boglárka néhány éve már nemcsak a plüssöket, hanem kerámiákat is gyűjt. De a kollekcióban találhatók macimintás képek, szalvéta, lábtörlő, ajándék tasak, kéztörlő és fogkefe is…

Balázs Boglárka munkavállaló, tavaly került a rendőrség állományába trénerként. Az oktatás nem áll messze tőle, hiszen 28 évig tanított ügyviteli és informatikai szakképzésben egy alapítványi magániskolában. Elsősorban középvezetőknek tart irányítói tréningeket, de akár a teljes állománynak tartanak csapatépítő, konfliktus- és stresszkezelési képzéseket. Jól kijön az emberekkel, megtalálja velük a közös hangot. Gyűjteményéről a kollégái is tudnak, alkalmanként ők is megajándékozzák eggyel. Az álma, hogy egyszer a teljes maciállományt megmutathassa a nagyközönségnek. Ahhoz pedig hatalmas helyre lesz szükség!

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ, RENDŐRSÉG