Amikor ez a téma kerül szóba, képtelenek vagyunk kihagyni azt a vicces párbeszédet, amely a világhálón látott napvilágot néhány éve. A Gyakori kérdések elnevezésű portálon tette fel valaki a kérdést: Meddig tart a szarvasbőgés? A mókás válasz szerint pár másodpercig. Ha pedig komolyan szeretnénk válaszolni a kérdésre, akkor azt mondhatjuk, hogy a szarvasbőgés augusztus végétől október végéig, legkésőbb november közepéig tart. Ilyenkor a morgó/röfögő hanggal a szarvasbikák nemcsak a nőstényeknek üzennek, hanem tulajdonképpen az autósoknak, motorosoknak is. Mégpedig azt, hogy ebben az időszakban legyenek óvatosabbak, mert a szarvasok ilyenkor ki- és beszámíthatatlanok, akárcsak az utak bevezetőben említett fenevadjai, a gyorshajtók, a másokat leszorítók, az erőszakosan közlekedők. A szarvasok ilyesmit ugyan nem csinálnak, viszont kiballagnak vagy kirontanak az útra, nem érdekli őket semmi és senki, a veszély végképp nem. A figyelmetlen vagy túl gyorsan közlekedő autós pedig könnyen eltrafálhatja a váratlanul felbukkanó, 250-300 kilós állatot, a végeredmény leggyakrabban horrorfilmbe illő.

Magyarországon a vadgazdálkodási adatok szerint közel 128 ezer gím- és csaknem 48 ezer dámszarvas él. Évente mintegy 7500 vadat gázolnak el az utakon, és bár ezeknek csak egy része szarvas, de egy nyúl, egy róka vagy egy őz is elég nagy bajt tud okozni. Minderre a rendőrség rendszeresen figyelmezteti az autósokat. A szakemberek rendre elmondják, hogy a veszélyeztetett helyeken lassan, körültekintően vezessenek, ha egy nagy testű vad váratlanul a kocsi elé lép, vészfékezni és hangjelzést adni tanácsos, de a kormányt nem kell félrerántani. Végül: ha megtörténik a baj, rendőrt kell hívni, a helyszínt nem szabad elhagyni, ugyanis a vadbaleset is közúti balesetnek minősül! Az elpusztult állatot senki ne vigye magával, mert az lopásnak számít!

Vegyük komolyan mindezt, mert azokon az utakon, ahol ilyesmi előfordulhat, egy szarvashiba az életünkbe kerülhet.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: FREEPIK