Az illegális fémkeresés évtizedek óta globális probléma, az ezzel foglalkozók száma az elmúlt évek alatt sem csökkent. Vannak, akik csak a Balaton partján keresgélnek elhagyott ékszerek, tárgyak után, azonban a legtöbben a föld alatt lévő műkincsek után kutatnak. Engedély nélkül, ráadásul ott, ahol tilos lenne, régészeti lelőhelyeken is. Vannak profinak tekinthető fémkeresők, akik nem csak „vakon” keresgélnek. Utánajárnak, hol lehetett valamelyik kolónia, csata, temetkezési hely, és olyan fémradarokkal mennek ki, amelyek öt méter mélyen is érzékelnek. Sokszor drónnal is végignézik a területet, és abból, ahogy a növényzet nő, feltételezik, hol lehetnek esetleg leletek egy falu, sír vagy ház kapcsán.

– A leginkább keresett tárgyak főleg az arany- és ezüstérmék, de előfordul, hogy fegyverzet, ékszer vagy akár komplett sír is előkerül – magyarázza Elekes István alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) műkincsvédelmi alosztály vezetője. – Ha ilyenre akadnak, annak hamar híre megy, kuriózum. Nincs rá bizonyíték, de olyan esetről is hallottunk, hogy egy komplett római kori szekeret ástak ki, majd külföldre csempészték. A sírhelyeket nagyon szeretik, azokat teljesen kifosztják. Még a csontokat is elviszik. Ezzel hatalmas károkat okoznak az államnak és történelmünk megismerésének. Visszaszorítására több módszert is bevetettek már, de ez idáig kevés sikerrel. Magyarországon körülbelül 63 ezer ismert régészeti lelőhely van, de kevés a hivatalos régész, körülbelül hat-hétszázan vannak, ezért a múzeumok sokszor alkalmaznak amatőr fémkeresőket, akik egy-egy ásatás helyén segédkeznek. A magánszektor bevonásának célja, hogy visszaszorítsák az illegális kincskeresést azzal, hogy ott vannak velük, felügyelik őket. Az amatőr régésznek be kellene szolgáltatnia a talált leleteket a múzeumnak, azonban ez a legtöbb esetben nem történik meg. Kevés ember kezd el fémkeresővel kutatni a földben lévő kincsek után a történelem szeretete miatt. Ha valaki Magyarországon talál valamit a földben, föld felszínén, vízben, az az állam tulajdona, és tilos azzal kereskednie. A fémkeresős nem szedheti ki a leletet a földből, értesítenie kell a múzeumot. Sokszor nem a talált tárgy értéke számít, hanem a lelőhely, ahol ráakadtak. Viszont aki fémkeresőzik, annak haszonszerzés a célja. A legtöbb pénzérme értéktelen – nekik. A múzeum számára viszont felbecsülhetetlen kulturális érték. Amikor valaki kiveszi a földből, azzal tönkreteszi történelmi értékét. A különböző rétegekbe ásott tárgyak információforrással bírnak. Nemcsak időrendi, de lokális adatokat is meg lehet tudni belőlük. Azzal, hogy a műkincsvadászok hozzá nem értő módon emelik ki a tárgyakat, súlyos károkat okoznak. Az értékesebb tárgyakat, orgazdákon keresztül próbálják értékesíteni, a többit pedig az interneten, vagy ismerősökön keresztül, esetleg börzéken. Az online eladások során nemritkán jegyzik meg, hogy „most találtam”. Előfordul, hogy külföldről is átjárnak „kincskeresők”, főleg uniós területről. Volt egy olyan esetünk, amelyben egy külföldi állampolgár az egyik közösségi oldalon árulta a fémkeresőzésből származó leleteit. Bár ő Szerbiában tartózkodott, Szegedet nevezte meg átadási pontnak. Külföldön nagy a kereslet hazánk kincsei iránt, és fizetőerejük is sokkal nagyobb, így sajnos sokszor csempésznek ki az országból műkincseket. Több, Magyarországról ellopott, nagy értékű műtárgyat is külföldön találtunk meg.

A fémkeresőzést a törvény nem tiltja, de szigorú szabályai vannak, amelyeket be kell tartani. Ha valaki fémdetektort szeretne használni, akkor először az adott földterület tulajdonosától és múzeumától kell beszerezni az engedélyt hozzá. Ha ez megvan, akkor ezek alapján a kormányhivatal állítja ki az engedélyt, amennyiben a kérvényező büntetlen előéletű, és nem folyik ellene eljárás, vagy nem volt örökségvédelmi bírsága. Az engedély csak egy meghatározott területre, és maximum egy évig érvényes, és nem adnak ki régészeti lelőhelyek területére. Mielőtt a kérvényező használni szeretné a készüléket, előtte tíz napon belül online be kell jelentenie. Ha bármilyen korabeli tárgyat, műkincset talál valaki a földben, akkor jelentenie kell a múzeumnak, nem veheti ki a földből.

– Ki kell emelnem, hogy kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetével, bár azt gondolom, hogy minden más múzeummal és intézménnyel is, így a fémkeresőzés szabályait, aktuális trendjeit, problémáit közösen próbájuk meg feltárni, orvosolni, és azt ellenőrizhető keretek közé szorítani. Vannak történelemért rajongó, a törvényeket betartó fémkeresők, azonban a mintegy 10-15 ezres közösség nagyobb része „fertőzött”. Sajnos sokan vannak közülük, sokszor köztiszteletben álló emberek is, akik mindkét oldalra játszanak. És akkor még nem is beszéltünk azokról, akik elsőnek találkoznak a fémkeresősökkel a földeken, de csak a legritkább esetben tartatják be a jogszabályokat. Bár a törvényeink meglehetősen szigorúak és jól szabályozzák a témát, véleményem szerint radikálisabb fellépésre lennek szükség – tette hozzá az alezredes.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ, RENDŐRSÉG