A 168 óra című hetilap 2018. augusztus 23-ai számában a rendőrök túlóráiról közöl cikket, ami nyomokban valóságelemeket is tartalmaz. A tárgyi tévedésektől hemzsegő, hamis következtetéseket levonó írás nagy része azonban névtelenségbe burkolózó forrásokra, illetve évekkel korábban leszerelt rendőrök vízióira hivatkozva igyekszik aláásni a rendőrség működésébe vetett közbizalmat.

Megbízható források felhasználásával, minimális utánajárással a szerző tudhatta volna például, hogy a 72 óra pihenő nem 12, hanem 24 óra szolgálat után jár. Vagy nem állította volna az országos rendőrfőkapitányról, hogy nem közrendvédelmi vezető, mert nyomozó volt. Dr. Balogh János rendőr vezérőrnagy életrajza az ORFK honlapján is elérhető: 28 éves rendőri pályafutásának első három évében volt nyomozó, majd folyamatosan közrendvédelmi területen szolgált – ebből nyolc éven keresztül a Készenléti Rendőrség élén.

Az írás a túlórák elrendelésének indokát is megkérdőjelezi. A szerző nem érti, hogy mikor írja elő a törvény a rendőri fellépést, vagy miért van szükség jelentős rendőri erőre a közrend biztosításához, amikor például több száz futballszurkoló járja a várost.

A szerző azt állítja, hogy feltett kérdéseire lapzártáig nem kapott választ az Országos Rendőr-főkapitányságtól. A valóságban a több évre visszamenő statisztikai adatokat tartalmazó választ a lap megjelenése előtt két nappal, augusztus 21-én 12 óra 36 perckor megkapta.

A magyar rendőrség a cikk állításaival szemben továbbra is maradéktalanul ellátja az Alaptörvényben foglalt feladatait, fellép a bűncselekményekkel szemben, szavatolja az ország közrendjét, közbiztonságát és az államhatár rendjének védelmét. Teszi mindezt a hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint. A javuló közbiztonság, a csökkenő bűncselekményszám és a lakossági visszajelzések a rendőrség munkáját igazolják, nem a 168 óra vízióit.