A legfrissebb felmérések szerint rövidtávon nőtt, a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest csökkent 2014. év első hét hónapjában a személysérüléses közúti balesetek, a halálos áldozatok, valamint az ittasan okozott balesetek száma.

Az előzetes adatok szerint 2014. január 1. és július 31. között összesen 8 666 személysérüléses közúti baleset történt, 2,48%-kal több mint 2013 (8 456 baleset), és 22,5%-kal kevesebb, mint 2004 (11 182 baleset) azonos időszakában.

A tendencia 2013 ugyanezen időszakához viszonyítva a halálos, a súlyos és a könnyű sérüléssel járó balesetek vonatkozásában egyaránt kedvezőtlen. A halálos balesetek száma 1,77%-kal (283-ról 288-ra), a súlyos sérüléses balesetek száma 1,46%-kal (2 532-ről 2 569-re), míg a könnyű sérüléssel járó balesetek száma 2,98%-kal (5 641-ről 5809-re) nőtt.

A 2004. I-VII. havi adatokkal összehasonlítva viszont minden súlyossági fokban csökkenés mutatható ki. A halálos kimenetelű balesetek száma (598-ról) 51,84%-kal, a súlyos sérüléses balesetek száma (3 763-ról) 31,73%-kal, míg a könnyű sérüléses balesetek száma (6821-ről) 14,84%-kal csökkent.

A 2014. I-VII. havi statisztikai adatok szerint többen haltak meg balesetben közútjainkon az előző év azonos időszakához képest. A tavaly július végén regisztrált 311 áldozattal szemben idén július 31-ig 314 fő vesztette életét közúti balesetben, amely 0,96 %-os növekedést jelent.

Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek számában a 2013-as adatokhoz viszonyítva 5 %-os növekedés mutatható ki (a tavalyi 860-al szemben idén július végéig 903 ittasan okozott baleset történt). 2004 ugyanezen időszakával összehasonlítva (akkor 1 576 ilyen esetet regisztráltak) 42,7%-os a csökkenés. Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya 10,17%-ról 10,42%-ra nőtt 2013 azonos időszakához képest.

A közúti közlekedési balesetek legfőbb okai, s azok aránya tekintetében az elmúlt évekhez képest markáns változások nem történtek. A személyi sérüléssel járó balesetek 28%-ának a hátterében a gyorshajtás áll (2 420 baleset), az elsőbbség meg nem adása miatt 2 229 baleset (részaránya 26 %), szabálytalan irányváltoztatás miatt 2 037 baleset (részaránya 16 %) történt.

A személyi sérüléses közúti balesetek túlnyomó részét, 61 %-át a személygépkocsi-vezetők okozták (a közúti forgalmon belüli aránya is ennek a közlekedői csoportnak a legmagasabb), a tehergépkocsi-vezetők a balesetek 9 %-ának okozásáért felelősek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya a tavalyi év azonos időszakához képest csekély mértékben csökkent, 13% lett, a motor nélküli kétkerekűek tavaly 1 132, idén pedig 1 105 balesetet okoztak). A motorkerékpárosok részaránya 4%, a segédmotoros kerékpárosoké, illetve a gyalogosoké egyaránt 5% a balesetek okozói között.

A 2014. év első hét hónapjának előzetes baleseti adatai azt mutatják, hogy hazánkban a közúti közlekedésbiztonságot a korábbi években jellemző javulás üteme lelassult, egyes mutatók kedvezőtlenül alakultak. Ezek az adatok egyértelműen jelzik azokat a területeket, ahol a közúti közlekedésbiztonság javulása érdekében beavatkozásokra van szükség. Ennek érdekében a gyalogos és kerékpáros közlekedés kérdésköre a kiemelten kezelendő feladatok között szerepel. Ezen kívül a rendőrség a baleset-megelőzési tevékenységet a legveszélyesebb, s a közúti tragédiák létrejöttében meghatározó szerepet játszó jogsértő magatartásokra kívánja irányítani: sebességtúllépés, ittas járművezetés, passzív biztonsági eszközök használatának elmulasztása. A legnagyobb kockázatú szabályszegésekkel kapcsolatos célirányos közúti ellenőrzések preventív kampányokkal egészülnek ki, ezzel növelve az ellenőrzések hatásfokát, tudatosítva a közlekedőkben a jogsértések veszélyeit. 2014-ben az ittas járművezetés visszaszorítása továbbra is prioritást élvez. A feladatok között szerepel többek között további elektromos légalkohol-mérő készülékek beszerzése. A rendőrség orientált intézkedésekkel kívánja elérni, hogy az ittasan okozott baleseteknek az összes közúti baleseten belüli aránya csökkenjen.

A közlekedésre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére számos országos, megyei, illetve helyi elrendelésű közúti ellenőrzés is kapcsolódik. A TISPOL (European Traffic Police Network), az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata egyik legjelentősebb, de mindenképpen legreprezentatívabb, a közlekedők legszélesebb körét érintő tevékenysége, hogy nemzetközi közlekedésrendészeti ellenőrzéseket szervez, melyek Európa területének jelentős részére kiterjednek. A TISPOL által szervezett nemzetközi ellenőrzéseket a tagállamok rendőri szervei egy időben, mindig azonos céllal hajtják végre. A TISPOL éves ellenőrzési terve alapján a rendőrség 2014-ben 9 alkalommal 2-3 három napos ellenőrzéssel hajtja végre az egy-egy konkrét jogsértésre irányuló ellenőrzéseket.

A rendőrségi baleset-megelőzés fő célja, hogy az járuljon hozzá a személyi sérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, valamint az ittasan okozott balesetek számának további csökkentéséhez. A rendőrség célkitűzése, hogy az új évtized végére Magyarország zárkózzon fel a legbiztonságosabb közlekedési környezettel rendelkező EU tagállamok sorába.