Közérdekű adatok
Anonimizált határozatok
E-ügyintézés
Körözési toplista
Körözések
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is csatlakozott a KiberPajzs projekthez
KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez az Igazságügyi Minisztérium korábbi bekapcsolódását követően ma a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is csatlakozott. A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy az ügyfelek az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék. A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a pénzügyi tudatosság erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.
A KiberPajzs edukációs és kommunikációs program alapító szervezetei - a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) - tavaly novemberben írtak alá együttműködési megállapodást. A programhoz ezt követően csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést. A mai nappal az átfogó kiberbiztonsági projekt tovább bővült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) bekapcsolódásával.
A bejelentésről szóló sajtótájékoztatót Dr. Kovács Levente köszöntője nyitotta meg. A Magyar Bankszövetség főtitkára emlékeztetett az összefogás legfontosabb céljára a kibertérben az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítésére. Felhívta a figyelmet, hogy ma Magyarországon naponta 1 család veszíti el a kiberbűnözők miatt teljes megtakarítását, és hetente 1 magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális térben. Miközben elmondhatjuk, hogy hazánk Európa legbiztonságosabb országai között szerepel a digitális biztonsági statisztikákban, és szakértők ezrei valamint automatizált rendszerek, mesterséges intelligencia dolgozik az adataink és pénzünk védelmén a kibertérben. Sajnos a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember. A védekezés a digitális immunrendszerünk fejlesztése.
Idén áprilisig 319 új kibercsalásos ügy érkezett a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) működő Pénzügyi Békéltető Testület elé, bő tizenkétszer annyi, mint 2018-ban, az első ilyen esetek évében összesen – mondta el dr. Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke. A Testület a polgári peres bíróságok alternatívája, gyors és ingyenes vitarendező fórum, amely a lakossági ügyfelek anyagi, elszámolási jogvitája esetén segít egyezséget létrehozni a pénzügyi intézménnyel vagy akár kötelezéssel, ajánlással dönt az ügyben. A piaci szereplő jogsértése esetén így az ügyfél kára megtérülhet.
A pénzügyi békéltetőkhez fordulókat immár 17 bankra hivatkozva károsították meg csalók az elmúlt bő öt évben, 512 esetben betéti kártyájukról, 28 ügyben hitelkártyáról, 342 alkalommal bankszámláról és 3 esetben nevükben felvett személyi kölcsön révén lopva el pénzüket. A bank vagy kereskedő cégek nevében érkező bűnözői telefonhívások, hamis banki honlapok, illetve kedvező befektetési lehetőségek felajánlása egyaránt szerepel az elkövetési módok közt. A cél mindig az ügyfél bizalmas banki adatainak megszerzése és azzal megtakarításainak megszerzése. Kódjainkat ezért soha ne adjuk meg gyanús személyeknek – hívta fel a figyelmet az alelnök.
Az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület – a KiberPajzs keretében is – a nyomozó hatóságokkal való együttműködés mellett az ügyfelek tudatosságának erősítésével, képzésükkel harcol a kiberbűnözés ellen. A csalás ugyanis nemtől, kortól, képzettségtől függetlenül a társadalom egészét érinti.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága képviseletében Dr. Biró Marcell vett részt az eseményen. A Hatóság elnöke beszédében kiemelte, hogy a KiberPajzs nagyszerű kezdeményezés, amelyhez örömmel csatlakozik a Hatóság, mert azokra a veszélyekre, kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyekkel a polgárok, a felhasználók nap, mint nap találkozhatnak. Fontos szerep hárul tehát a polgárokra, azonban fontos kiemelni, hogy nem bízhatunk minden védekezést és ezzel együtt nem róhatunk minden felelősséget az állampolgár felhasználóra.
Az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amely elsősorban a fenti célokat szolgálja. A törvénytervezet előkészítése során lefolytatott piacfelmérés alapján a magyar infokommunikációs (IKT) vállalkozások tekintetében megállapítható, hogy jelenleg saját termékei, szolgáltatásai minősítésére tízből három vállalkozás (30,3 %) használ valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt. Célunk olyan feltételeket teremteni, hogy a felhasználók, a fogyasztók a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék a termék kiberbiztonságának a szintjét, és ennek megfelelően vásárolhassanak magasabb, vagy adott esetben alacsonyabb biztonsági szintű terméket.
Magyarországnak a kibertérben biztonságos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra, az állampolgároknak pedig biztonságos digitális eszközökre van szükségük.
Az esemény zárásaként Gál Kristóf, az ORFK sajtószóvivője ismertette, hogy a tendencia azt mutatja, hogy növekszik az online térben elkövetett csalások száma. A rendőrség a lehető legszélesebb körben és eszközökkel igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne váljanak áldozattá, legyenek körültekintőek, ne adják meg személyes, vagy banki adataikat telefonon, SMS-ben, e-mailen. A sajtótájékoztatón bemutatott prevenciós kisfilmek is azt a célt szolgálják, hogy minél nagyobb spektrumban megismertessük a különböző csalási módszereket.
A kisfilmek elérhetőek az alábbi linkeken:
Az áldozattá válás megelőzése érdekében a következőket javasoljuk:
- Tudatosság: Fontos, hogy az emberek tudatában legyenek az online biztonság fontosságának, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen típusú online fenyegetések állnak rendelkezésre.
- Jelszóvédelem: A jelszóvédelem fontos, és fontos, hogy az emberek erős jelszavakat használjanak, és rendszeresen változtassák meg őket.
- Szoftverek frissítése: A számítógépes szoftverek rendszeres frissítése segíthet az online fenyegetések elleni védelemben.
- Kétlépcsős hitelesítés alkalmazása: A kétlépcsős hitelesítés segíthet az online fiókok védelmében, mivel szükség lesz egy második azonosítóra a bejelentkezéshez.
- Adatvédelmi szabályok betartása: Az embereknek gondoskodniuk kell az adatvédelmükről, és meg kell erősíteniük azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozzák, hogy személyes adataikat rosszindulatú személyekkel osszák meg.
- Oktatás: Az oktatás és a felvilágosítás fontos mind a szülők, mind a gyermekek és az idősek körében, mivel ez segíthet az online fenyegetések felismerésében és megelőzésében.
- Online környezet megfelelő használata: Fontos, hogy a felhasználók megértsék, hogyan kell biztonságosan használni az online környezetet, és hogyan kell azonosítani és elkerülni a kártékony tartalmakat.
- Online kommunikáció megfelelő kezelése: Az online kommunikáció során fontos, hogy az emberek legyenek óvatosak, és ne osszanak meg személyes információkat ismeretlenekkel vagy bárkivel, akiről nem tudják, hogy kik is ők valójában.
- Hivatalos weboldalak használata: Az embereknek a hivatalos weboldalakat kell használniuk, ha online vásárlást vagy pénzügyi tranzakciót szeretnének végrehajtani, és kerülniük kell az ismeretlen oldalakat és az átirányításokat.