A meteorológiai előjelzések alapján ismét forró nyári hétvége előtt állunk. A napi hőmérsékletek maximuma jócskán meg fogja haladni a +30 ̊C-ot, és csak időnként lehet számítani egy-egy frissítő záporra, esetleg zivatarra. A kánikulában többnyire frontmentes az idő, ugyanakkor előfordulhatnak melegfronti tünetek az arra érzékenyeknél. A többnapos nyári forróság velejárója, hogy a levegő késő este, éjszaka sem frissül fel, így sokan nem tudják kellően kipihenni magukat.

A nagy meleg minden közlekedő szervezetét megviseli. Ilyenkor gyakori a fejfájás, a fáradékonyság, és a koncentrálási problémák megjelenése kellemetlen hatást gyakorolnak a szervezetre. Tompaság, bágyadtság, figyelmetlenség, a reakcióidő hosszabbá válása, türelmetlenség, rosszullét – csak néhány példa arra, milyen veszélyeket rejt magában jelenlegi időjárásunk. A nyári forróság alapjaiban befolyásolja közlekedésünket, így ez az időszak közlekedésbiztonsági szempontból speciális és kiemelten kockázatos. Mindenkire hat, fiatalokra, öregekre, egészségesekre és betegekre egyaránt.

A hőséghez a járművezetők eltérően alkalmazkodnak, és ez önmagában is komoly veszélyt jelenthet a közúti közlekedésben. Általában a koncentráció hiánya miatt figyelmetlenebbek, nem veszik észre a közúti jelzéseket, vagy későn reagálnak a kialakult szituációra, esetleg veszélyhelyzetre. A figyelem hiánya a reakcióidő növekedésében is jelentkezik, a reflexek tompulnak, a mozdulatok kapkodóvá válnak, s megnő a hibalehetőség. A melegben sokan sajnos türelmetlenebbek, hamarabb elveszítik önkontrolljukat, így hajlamosabbak az agresszív és durva szabályszegésekre. Gyakori jelenség tehát a lobbanékonyság, az udvariatlan, türelmetlen, kiszámíthatatlan és szeszélyes magatartás.

A gyalogosokról ugyancsak elmondható a szellemi erőkifejtés képességének általános gyengülése, a gyakoribb figyelmetlenség és a bágyadt közlekedés – jellemzően kevésbé néznek körül az úttestre lépés előtt, vagy nem helyesen mérik fel az érkező jármű sebességét.

A tartós melegben a közlekedés résztvevői között is jelentősen megnő a rosszullétek száma. A szív- és érrendszeri alapbetegséggel élőknél a növekvő környezeti hőmérséklet esetében fokozódnak a tünetek, gyakrabban fordul elő a vérnyomás hirtelen „kiugrása”, esetleg szívelégtelenség. Ez nemcsak a járművet vezetőkre, hanem a gyalogosokra nézve is komoly veszélyekkel járhat.

De mit lehet ilyenkor tenni?

Tanácsunk az, hogy aki nehezen viseli a meleget, ebben az időszakban lehetőleg ne induljon útnak!

Kerülje a hosszabb autózást, s előre tervezze meg az útvonalat! Mindig kipihenten üljünk a kormány mögé, és soha ne vezessünk fáradtan vagy szeszes ital fogyasztását követően!

Fogyasszunk kellő mennyiségű folyadékot, és mindig legyen ásványvíz vagy üdítőital a gépkocsiban! Akkor is legyen nálunk ivóvíz, ha gyalog indulunk valahová!

Haladás közben kapcsoljuk be a légkondicionálót, de ügyeljünk arra, hogy a külső, valamint a gépkocsi utasterében lévő hőmérséklet közötti különbség ne legyen túl nagy.

Legyünk türelmesek, vezessünk kissé lassabban, óvatosabban, számítva az ilyenkor természetes koncentráció és reflex csökkenésre.

Közlekedésünk során tartsunk nagyobb követési távolságot, s legyünk türelmesebbek, ha az utak zsúfolttá válnak, torlódások alakulnak ki, vagy ha agresszív sofőrrel kerülünk kapcsolatba!

Hosszabb utazásnál időnként tartsunk szünetet, és szálljunk is ki az autóból, mozgassuk meg fejünket, törzsünket és vétagjainkat.

Ha megállunk a gépkocsival, lehetőleg árnyékos, és ne napos helyen tegyük azt. Ha az álló gépjárműben gyermek, vagy házikedvenc marad, véletlenül se hagyjuk őket bezárva, felhúzott ablak mellett, mert a felforrósodott utastérben ennek akár életveszélyes következményei is lehetnek.

Ha gépkocsink tartósabb ideig áll a napon, lehetőleg használjunk a nap fényét és melegét távol tartó, a szélvédőre belülről felhelyezhető eszközöket. A napon álló gépkocsit indulás előtt szellőztessük ki, menet közben használjunk légkondicionálót, vagy gondoskodjunk a levegőcseréről, a friss levegő utánpótlásáról!

A forró nyári napokon egy-egy zápor, vagy zivatar bármikor előfordulhat. Ilyenkor a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében csúszóssá válhat az útfelület, és az úttesten átfolyó víz hatására könnyen kialakulhat a „vizen futás” azaz aquaplaning jelensége.

 Az intenzív esőzés másik hatása, hogy jelentősen lecsökken a látótávolság, az előttünk haladó járművek által keltett vízfüggönyben esetenként még a hátsó fényszórók, irányjelzők sem láthatók, továbbá zivatar esetén erős oldalszéllel is számítanunk kell, ami a menetstabilitást rontja. Mindezek a haladási sebesség csökkentését, nagyobb követési távolságot, a kormány stabil, két kézzel történő fogását, valamint fokozott figyelmet igényelnek.

Végezetül nyáron különösen fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a jármű gumiabroncsinak nyomását. Levegővesztés esetén soha ne induljunk útnak „lapos”, alacsony nyomású gumikkal!